L�bgondok Ty�kszem, szem�lcs, ben�tt k�r�m A l�bunkkal kapcsolatos probl�m�k �ltal�ban nem tartoznak az �letvesz�lyes betegs�gek k�z�, de mivel test�nknek ez a r�sze viseli teljes test�nk terh�t, a legkisebb baj is sok kellemetlens�get okoz. A cukorbetegek semmik�pp ne kezdjenek �ngy�gy�t�sba!   B�r a betegs�gek legnagyobb r�sze a csontozattal kapcsolatos - mint pl. a helytelen cip� visel�se miatt kialakul� kalap�csujj, b�ty�k -, ezekt�l f�ggetlen�l is kialakulhatnak l�bainkon azok a betegs�gek, melyek b�rgy�gy�szati kezel�st ig�nyelnek. Ty�kszem Az ujjakon kialakul� elv�ltoz�sok k�z�l leggyakoribb a mindenki �ltal ismert ty�kszem, amely ink�bb az id�sebb koroszt�lyt s�jtja. A l�bujjak iz�letei felett, a 4-5. l�bujjak �sszefekv� oldalain, n�ha a talp nyom�s�nak kitett ter�leteken kialakul�, f�jdalmas, fokozottan elszarusodott n�ved�k, melynek cs�csa a m�lybe hatol. Keletkez�s�ben a sz�k cip�, a l�bujjak egym�shoz pr�sel�d�se miatti csontdeformit�s j�tszik szerepet. A ty�kszem a szervezet egyf�le v�dekez�se: a kem�nyebb b�r a csontot v�di az irrit�ci�t�l. Ha a k�t egym�s melletti ujj �sszefekv� ter�letein alakul ki a kellemetlen elv�ltoz�s, "cs�kol�z�" ty�kszemekr�l szoktak besz�lni. Nem ritka, hogy ezek a jelent�ktelennek t�n� b�rkin�v�sek szinte elviselhetetlen sz�r�-�get� f�jdalmat okoznak. Kezel�s�k az esetek nagy r�sz�ben egyszer�, a ty�kszemre helyezett gy�r� alak� p�rn�val �s a ty�kszem megfarag�s�val megoldhat�, ill. ty�kszem tapasszal, ecsetel�vel jav�that� az �llapot. Fontos a k�nyelmes, b� cip� visel�se. Makacs esetekben sz�ks�g lehet m�t�ti beavatkoz�sra. Szem�lcs Sokszor gondolj�k ty�kszemnek a l�b k�l�nb�z� ter�letein kialakul� v�rusos szem�lcs�ket. Ezek okoz�ja a human papilloma v�rusok (HPV) k�z� tartozik. A 3-10 mm �tm�r�j�, egyetlen felsz�n�, a k�rnyezet�n�l kem�nyebb tapintat� n�ved�k, a n�pess�g 7-10 sz�zal�k�n�l fordul el�. Az el�zetes h�ms�r�l�s behatol�si kapuk�nt szerepelhet. A talpon az izzad�s, fel�z�s el�seg�ti kialakul�sukat. Leggyakrabban uszod�k viz�b�l, k�z�s zuhanyz�kb�l "szerezhet� be" a fert�z�s. Kezel�se egyszer�nek t�nik: erre a c�lra kifejlesztett ecsetel�kkel, makacsabb esetekben b�rgy�gy�szati rendel�ben v�gzett foly�kony nitrog�nnel val� fagyaszt�ssal, esetleg l�zeres vagy seb�szi �ton t�rt�n� elt�vol�t�ssal lehet seg�teni a gondon. Sajnos, b�rmilyen m�don t�vol�tjuk is el, nagy a ki�jul�s es�lye. Legjobb, ha az immunrendszer maga k�pes megk�zdeni a szervezetbe hatol� v�russal. Vannak olyan, sz�jon �t szedhet� k�sz�tm�nyek, melyek ezt seg�tik el�. K�r�mbajok A l�bon egyre gyakrabban tal�lkozunk a k�rm�ket �rint� probl�m�kkal. Ezek k�z�l leggyakoribb a gomb�s fert�z�s. Ennek hat�s�ra a k�r�mlemez megvastagodik, s�rg�san elsz�nez�dik. Okozhatj�k fonalas, sarjadz� vagy pen�szgomb�k. Ut�bbiak feket�s, vagy z�ldes sz�nt is k�lcs�n�zhetnek a megt�madott ter�letnek. Legt�bbsz�r a b�r gomb�sod�sa terjed �t a k�rm�kre, melyek azt�n egym�st is megfert�zik. Ha a teljes k�r�mlemez �rintett, kezel�se m�r nem oldhat� meg k�ls�leg alkalmazott ken�cs�kkel vagy ecsetel�kkel, de sz�jon �t szedhet�, erre a c�lra kifejlesztett tablett�k alkalmasak a k�r�mgomba gy�gy�t�s�ra. A r�gen kaphat� gy�gyszerekkel szemben ezeknek mell�khat�sai - megfelel� alkalmaz�s mellett - eleny�sz�ek. A k�r�mmel kapcsolatos panaszok k�z�tt kell megeml�teni a ben�tt k�r�m probl�m�j�t. Legt�bbsz�r helytelen k�r�mv�g�s k�vetkezt�sben alakul ki. Ha a k�r�m sark�t t�lzottan kiv�gj�k, a len�v�skor sz�rni kezdi a k�r�m melletti sz�veteket. Ez a rendszeres irrit�ci� �s esetleges fel�lfert�z�d�s miatt f�jdalmass� v�lik, sokszor v�lad�kozik, hosszabb fenn�ll�s eset�n pedig ezen a ter�leten a sz�vetek burj�nz�s�ra is sz�m�tani lehet. Gy�gy�t�sa - a gyullad�s cs�kkent�se ut�n - gyakran csak seb�szi beavatkoz�ssal lehets�ges. A v�gleges gy�gyul�shoz meg kell tanulni a helyes k�r�mv�g�si technik�t. Figyelmeztet�s cukorbetegeknek! Ha �n cukorbeteg, semmik�ppen ne kezdjen saj�t maga a l�bprobl�m�i kezel�s�hez. A diab�teszes vagy �rsz�k�letes l�bon el�fordul�, a cikkben eml�tett panaszok h�zilagos kezel�se nyom�n l�bgangr�na vagy �letvesz�lyes fert�z�s is kialakulhat. B�rmilyen l�bgondja t�mad, mindenk�ppen forduljon kezel�orvos�hoz vagy seb�szhez!